top

Hasso Plattner - az SAP alapítója

(1944 - )

 

 

Hasso Plattner több, mint a világ egyik legnagyobb szoftverhatalmának megalapítója, és vezetője. Sajátos emblematikus figurája a nyolcvanas-kilencvenes évek üzleti világának, aki a realisták szerint inkább csak a mesében létezik. Ki hinné el ugyanis, hogy egy európai cég sikeresen veheti fel a harcot a nagy amerikai szoftvermonopóliumokkal szemben? Nos, Plattnernek mindez sikerült. Az SAP ma már legalább annyira „félelmetes” informatikai óriás, mint Bill Gates Microsoftja. Igaz Plattner nem Németország leggazdagabb embere – ezt a titulust a német lelkületre oly jellemzően, nehéz elvenni a nyolcvan éves „ALDI” fivérektől Theo és Karl Albrechttől – üzleti sikerei mégis ámulatba ejtők. Akárcsak maga az SAP.

Mister SAP, ahogy a német üzleti sajtóban gyakran emlegetik, igazi stratéga, a szó legnemesebb értelmében. Szabadidejében méregdrága vitorlásaival versenyez, engedelmességre kényszerítve a szelet és méteres hullámokat, de a munka során sem érdemes kevésbé látványos teljesítményre számítani Plattnertől. Filozófiája nem túl bonyolult: egyszerűen csak ott van, ahol tényleg szükség van rá. Persze nem kell rögtön ártatlan jótündérre gondolnunk. Nem is olyan rég még akkor kellett “bevetnie” magát, ha egy-egy komolyabb üzlet megszerzése kezdett reménytelenné válni. A munkatársai által elveszettnek hitt tárgyalások voltak a specialitásai: Olyan reménytelennek tűnő helyzetek, amikor már csak az egyedülálló rábeszélőképesség segíthetett. Ilyen esetekben Plattnernek mindig volt néhány motiváló gondolata. No nem éppen halkan és udvariasan, de mindenképp eredményesen.

Noha Hasso Plattner nem tányérmosogatóként kezdte, esetében mégis indokolt az „álomkarrier” kifejezés. 1968-ban kezdett dolgozni az IBM-nél híradástechnikusként, de már négy év elteltével saját utat keresett. Négy kollégájával (köztük a szintén legendás Dietmar Hoppal) 1972-ben megalapította a „Systeme, Anwendungen und Produkte in der EDV” (SAP) nevű céget. A későbbi sikereket sokan sokféleképpen magyarázzák, de abban szinte mindenki egyetért, hogy a vállalatirányítási rendszer szabványosítását hangsúlyozó fejlesztési koncepció és az erre épülő „legjobb iparági gyakorlat” elterjesztését preferáló üzleti modell kialakítása jó döntésnek bizonyult. A tudatos üzletpolitika érvényesülését a szerencse is segítette, és már az alapítás első évében sikerült megbízást szerezni a kémiai óriáskonszerntől, az ICI-től. Ez praktikusan azt eredményezte, hogy az SAP már alapításának első évében nyereséges volt. A német piac hamar felismerte az SAP-ban rejlő lehetőséget. Újabb és újabb vállalatok választották az R/1-et, aminek köszönhetően először sikerült megnyerni a régiót, majd lassan egész Európát. Az első évi 620.000 márkás forgalom tíz év alatt közel negyvenszeresére, 24 millió márkára nőtt, 1993-ban pedig először lépte át az egymilliárdos álomhatárt.

 

A walldorfi SAP birodalom

1977-ben áthelyezték a vállalat székhelyét Walldorfba és megindult az intenzív külföldi expanzió. Az R/2 piaci bevezetése már új szervezeti keretek között történt. Plattner feladata ebben az időben a termékfejlesztés irányítása volt. Tulajdonképpen az ő akaratának és makacsságának volt köszönhető a kliens-szerver típusú megoldások melletti elköteleződés.

1984-ben már több mint százan dolgoztak a cégnél és a nemzetközi terjeszkedést elősegítendő ekkor alapították meg a svájci bejegyzésű SAP International AG-t. Négy évvel később megtörtént a németországi cég részvénytársasággá szervezése és tőzsdei bevezetése is. Az igazi nemzetközi áttörés azonban 1991-ig még váratott magára. Ekkor rukkolt elő a cég az R/3-al, amely új dimenziókat nyújtott a kliens-oldali alkalmazások területén. Mindez az ügyfelek számának újabb drámai növekedéséhez vezetett, és két évvel később már 3.000 cégnél használták az SAP-t, köztük a Microsoft és az IBM.

 

Siker SAP módra

 

Robert Heller a sikeres európai vállalatokat elemző könyvében (The 10 Key Strategies of Europe’s Top Companies) – részben az SAP-nál szerzett tapasztalatokat összegezve –  az alábbi vezetés-szervezési megfontolásokat hangsúlyozza:

  • A sikerek megünneplése – Az eredmények látványos elismerése, a tanulságok átbeszélése a vállalati közösség építésének és erősítésének fontos eszköze.
  • Az egyéni kezdeményezések ösztönzése – Az egyénben rejlő kreatív erőforrások felszabadítása fontos versenyelőny-forrás. A vezetés feladata, hogy a munkatársak építő javaslatai és ötletei ne vesszenek el a vállalati bürokrácia útvesztőiben. Ha a menedzsmentet bosszantja az egyének felelős önállóságra törekvése, jó úton halad a vállalat a látványos leépülés felé.
  • "Határozottan engedni" – A vezetőnek a dolgokat úgy kell szigorúan "tartania", hogy emellett azért kellő cselekvési mező maradjon a csapatnak. Talán ennek a sajátos egyensúlynak a megteremtése a legfogósabb kihívás. Különösen az IT iparban, ahol a domináns vezetői személyiség úgy tűnik a siker nem elhanyagolható feltétele.
  • Erős szervezeti kultúra megalapozása – Érdemes a szervezeti kultúrára úgy tekinteni, mint az egyéni akaratok helyes irányba történő orientálásának talán leghatékonyabb eszközére. Sajátos ellenőrző rendszerről van szó, amely erőszak nélkül képes megteremteni a belső céges összhangot.
  • Kétirányú kommunikáció – A stratégiai üzenetek továbbítása fontos dolog. De legalább ennyi hozzáadott értéke van, ha az ügyfelek véleménye is torzításmentes eljut a döntéshozók felé.
  • Állhatatosság – Az innovatív vállalatok vezetésének el kell fogadnia, hogy a siker nem egy éjszaka alatt jön létre. Egy valóban jelentős üzleti potenciállal bíró termék vagy szolgáltatás kifejlesztése inkább évek, semmint hónapok kérdése. Különösen nagy felelősség hárul a menedzsmentre abban, hogy folyamatosan fenntartsa a csapat lelkesedését és elkötelezettségét.
  • A változás elfogadása – Bár a siker elérése általában a céltudatosság és kitartás hosszútávú fenntartását feltételezi, el kell tudni fogadni, hogy a környezetben akár jelentős súlyú változások is végbemehetnek extrém rövid idő alatt. Erre persze nem egyszerű felkészülni. A kulcsszó a nyitottság, rugalmasság és az esetleges újrakezdésre való hajlandóság.

 

Nem csak az üzletben győztesen – Plattner egyik hajójának fedélzetén

Plattner ma már visszavonult az üzleti élettől, helyette különféle sportoknak hódol, oktat a potsdami Egyetemen, valamint nagyvonalú karitatív tevékenységet folytat. Különböző alapítványain keresztül a német informatikai képzés legbőkezűbb támogatója. Persze telik is miből, hiszen egy idő óta folyamatosan jegyzik a világ 100 leggazdagabb embere között. Plattner aktuális helyezését persze nagymértékben meghatározza az SAP tőzsdei szereplése és az átváltási árfolyamok ingadozása. 2005-ben közel 5 milliárd dolláros vagyona a 94. helyre jogosította fel.


Ismerjen meg további nagy üzleti gondolkodókat!

 


  Bannerek
 
ALEAS Group
FLOWLego Seriousplay
Insuite Project
 
top